A Görgényi-havasok nyugati oldalán húzódó, széles vulkáni
fennsík déli végén található, az Oroszhegy felett emelkedő Őrhegy
szomszédságában Nyúlád.
A hajdani kápolna romjait és a közelében lévő gyógyító vizű forrást a XX . századi oroszhegyiek és varságiak a XVI . század végén már emlegetett nagy múltú Nyúlád helynévvel határozzák meg.
"Tovább Kápolna-mező nevü helyen egy kápolna rommaradványai
látszanak, a kápolna mellett egy gyógyforrás fakad fel, melyhez most is Úr
szeredáján feljár a nép s felviszi beteg gyermekeit füröszteni, mert e
forrásnak nagy gyógyhatást tulajdonitanak, mely a hagyomány szerint onnan ered,
mivel Szent László király itt szokott volt fürdeni. A forrás közelében egy
bemélyülést Sátorhelynek neveznek; itt állott volna a szent király sátra."
(Orbán Balázs)
"Itt áldozó csütörtökön a Karry Miklós által 1723-ban épitett
kápolnában nagy búcsuk tartattak. E búcsuk oly népesek és látogatottak voltak,
mint a szent-anna tói búcsuk; az egész szék katholikus népsége felsereglett
oda, de mivel sok verekedés és botrányos dolgok történtek, Battyáni püspök
betiltotta, s a kápolnát lerontatta."
(Orbán Balázs)
Nyúlád mezején található az oroszhegyi nárciszrét.
Itt minden évben május utolsó vasárnapján megrendezik a nárciszfesztivált
A csillagos vagy más néven keskenylevelű nárcisz hegyi kaszálórétek, kiszáradó láprétek, üde erdei tisztások faja.
Szép idő esetén a fennsík megtelik emberekkel akik gyönyörködnek a nárcisz szépségében.
Védettsége indokolt, mert csak ezeken az élőhelyeken
fordul elő. Európában végveszélyben lévő fajként tartják számon.
A fennsíkon hamar megáll a víz, ez kedvező a nárcisz szaporodásához.
A Nárciszfesztivált, azzal az elgondolással szervezik, hogy
a környező falvaknak találkozási lehetőséget biztosítsanak, illetve
bemutathatják kulturális programjaikat
Az
újonnan felépített 300 ezer lej értékű közösségi csűr, az oroszhegyi
önkormányzat és a helyi közbirtokosság területén.
Az élőhelyek mérete folyamatosan csökken az ember átalakító tevékenységének vagy éppen a hagyományos gazdálkodás felhagyásának következtében.
A legeltetések miatt nehezen tudott szaporodni a nárcisz.
A területet a nárciszok védelme érdekében kerítéssel körbe vették, azóta kezdtek szaporodni a virágok.
Már Orbán Balázs megemlékezett
a Kápolna mező nevű területről és az ott csordogáló gyógyító erejű vízről
Úgy tartják: Szent László király valaha ezen a tájon vonult a csapatával. Katonái hirtelen megbetegedtek, fekélyek lepték el őket. A nagy király imádkozott Istenhez, majd beleszúrta kardját a földbe. Csoda történt. A kardszúrás nyomán „vízforrás fakadt föl". A beteg katonák megmosakodtak az új forrás vizében, és azonnal meggyógyultak.
Oroszhegyi hagyomány szerint a forrás vize különösen áldozócsütörtök reggelén gyógyít hatásosan.
A
nyúládi gyógyító víz a merítéskor zavaros, piszkos, de otthon tartva csodásan
letisztul. Állítólag évekig nem romlik meg. Különféle sebek, ótvar, orbánc,
szemen nőtt árpa stb. gyógyítására alkalmas.
A XX .
század első felében is áldozócsütörtök reggelén a betegeket,
különösen a gyerekeket a helyszínen, a kút környékén fürösztötték
meg a gyógyító vízben.
Régi de még ma is élő szokás,hogy a beteg ruháiból, a
kútnál hagynak, ágra, drótra vagy a keresztre akasztva egy-egy darabot..
A kút környékén virágzik a mocsári gólyahír.
A gyógyforrás mellett az út jobboldalán a Kápolna-mező
nevű helyen egy kápolna rommaradványai látszanak.
Itt évente áldozó csütörtökön a Karry Miklós által 1723-ban épített kápolnában búcsúk tartottak. Battyáni Ignác püspök a búcsút betiltotta, s a kápolnát lerontatta.
("sokszor
botránkoztató dolgok, részegségek, veszekedések, vérontások mentek végbe.")
A hagyomány a XX. században is megmaradt a lobogós-keresztes kivonulás a
gyógyító kúthoz, illetve a kápolnaromokhoz áldozócsütörtökön, azaz a
Mennybemenetel ünnepén.
A
romok helyére legutóbb 1986-ban állítottak cserefakeresztet.
Felirata
Jézus mennybemenetére utal, a hajdani kápolna titulusa volt.
Kétségtelen
azonban, hogy a csodás hírű „Urusos kút " környékén korábban, a
középkorban is állt kápolnának nevezett kultikus épület.
2015-ös
régészeti feltárás során felszínre került a felhagyott kápolna alapzata.
Sokszögzáródású,
támpillér nélküli kápolna, melynek közepén egy kő- oltár helyezkedett el.
A
romok sorsa még kérdéses. Két lehetőség van, vagy konzerválni és a felszínen hagyni, vagy visszatakarni.
Nyúládi útkereszteződés.
Irányjelző tábla.
(A zeteváraljai víztározó, és az oroszhegyi kilátó irányába)
A két darab szemmel láthatóan kézzel letört irányjelző tábla darabját eldobva találtam meg, és visszahelyeztem a kövekre.
A hajdani botrányhősök utódai, valószínű még ma is itt élnek Oroszhegy, vagy Székelyvarság környékén.
"Porból lettünk, fából élünk."
Oroszhegy látképe a nyúládi útról.
Oroszhegyi panoráma.
