2014. augusztus 21., csütörtök

Küküllővár


 Erdély szépségekben bővelkedő  vidékei sorába tartozik a Görgényi havasokban eredő Kis-Küküllő völgye.


Ezen a vidéken már csendesen hömpölygő víz partjait dús növényzetű dombok kísérik. 


A távolban színfalszerűen emelkednek a magasabb hegyek.


 Egyik legszebb ponton, ahol a Küküllő erős kanyarodót csinál, egy kiugró földnyelven áll Küküllővár.


Küküllővárról 1335-ben történik először említés, bizonyosan nem sokkal később, mint ahogy felépítették.


Királyi parancsra készült; rendeltetése az volt, hogy belőle az erdélyi vajdák helyettesei igazgassák a hatalmuk alá tartozó vidéket.


Valószínű tehát, hogy a mai kastély annak a várnak a barokk stílusú maradványa, amelyről oklevelek és feljegyzések a XIV. század óta szólnak.


1462-ben Dengelegi Pongrácz János vajda zálogos címen felkérte Mátyás királytól és sajátjaként használta Küküllő-várát.


l480-90 között Hunyadi Mátyás, István moldovai vajdának, mint hűbéresének adta, aki az utódaival hosszú ideig birtokolták a várat.




Mikor aztán Péter moldovai vajda I. Ferdinándhoz pártolt, János Zsigmond elvette tőle az uradalmat. 


1538-ban János Zsigmond menyasszonyának, Izabellának kötötte le jegyajándékul. 



Tőle kapta meg később Martinuzzi (Fráter) György.


Martinuzzi meggyilkolása után mindaddig, amíg Erdély különállása tartott, fejedelmi birtok volt Küküllővár. 




A XVI. század derekán igen elhanyagolták, 1565-ben elromlott várként emlegetik.


1686-ban az erdélyi rendek az ifj. Apafi Mihályra ruházták a tulajdonjogot.


Apafi halála után a királyi. kincstár vette birtokba s amikor 1757-ben az erdélyi országgyűlés az összes fiskális ingatlanokat áruba bocsátotta, eladták gróf Bethlen Gábor udvari kancellárnak.



A várkastélyt később testvére, gróf Bethlen Miklós szerezte meg.



Bethlen Miklós ledobatta az oromfalakat, csúcsos tetőt helyeztetett az alacsonyabbá vált épületre, lépcsőházat csináltatott elébe, amely eltüntette a felvonóhíd nyomait 


1760–1769 között Bethlen Miklós áttér a katolikus hitre, és a kastély dombján Nagyboldogasszony tiszteletére egy szép kis kápolnát építtet.


 A kápolna napjainkban Dicsőszentmárton filiája.


A kápolna a mindennapi halandó számára megközelíthetetlen.


Az épület a környező talaj feltöltése folytán vesztett magasságából, hogy egykor széles árok vette körül és külső, számos melléképületet magában foglaló fal övezte.


Tömör, négyszögû, kétemeletes építmény, sarkain egy-egy terjedelmes, zömök toronnyal. 



 A gyanútlan látogató itt nemkívánatos személynek számít. Térfigyelő kamerák, a komor tekintetű személyzet, és kutyák  figyelték fotós tevékenységemet. 
Itt számomra valami gyanús, lehet, hogy "ÉN" ?


Az első adatokat Küküllővár településről az 1177-es pápai tizedjegyzékben találjuk, ahol még "villa Cuculiensis castri" néven jelentkezik.


1910-ben, a településnek 1767 többségben román lakosa volt, jelentős magyar és cigány kisebbséggel. 

 2002-ben Küküllővárnak 2005  lakósa volt 1075 román 473 cigány, 454 magyar és 3 német.


Egy kisebb magaslaton látható Küküllővár középkori temploma.



A gótikus korban nagy átalakításokra kerül sor. Ekkor alakítják egyhajósra és építik a tiszta gótikus szentélyt.



A XVII. században Bethlen István javíttatja a templomot, 1622-ben meg a tetőzetet. Ekkor a szentélyt már nem tudják megújítani és elfalazva csak a hajót használják.




A templom román kori emléke a torony homlokzatába befalazott, de belül jól kivehető két félköríves ablak és a szintén befalazott félköríves diadalív. 




 A település templomának tornyai 1060-ban épültek, amelyek átvészelték az 1241-es tatárjárást is. 



Annak nyomát őrzi a tetőtérben egy nagyméretű, festett tatárfej, amely a XIII. sz. végén készült.



A párizsi egyetemi könyvtárban őrzött oklevél szerint Küküllőváron 1241. április 3-án ugyanis 30 000 ember pusztult el. Ha a szám túlzott is, de megközelítheti a valóságot, mert az egész vidék népe védelmet keresve ide menekülhetett. 



A templom román kori emléke a torony homlokzatába befalazott, de belül jól kivehető két félköríves ablak és a szintén befalazott félköríves diadalív.



A jelenlegi közel 14 m magas torny téglából épült, csupán 2 hármas ablakának oszlopfejei készültek kőből.

Az első templom tornyának megtartásával a román stílus korában új hajót építenek. Az a vélemény, hogy a templom eredetileg háromhajós volt.


A gótikus szentély, mely hosszúra nyúlva a nyolcszög három oldalával zárul.




Az ablakokban megjelenik a faragott kőcsipke, más néven mérmű


A szentély csúcsíves gótikus ablak töredéke


A templomhajó és a szentély csatlakozásánál van az oszárium.




Emberi csontok az osszáriumban. 



A pápai tizedjegyzék szerint 1332-ben a településnek plébániatemploma van, papja, Domokos 80 dénárt fizet.


Szent István tiszteletére szentelt temploma volt, ami után Küküllővárt Szentkirálynak is nevezték. 



A falu középkori lakói a reformáció során reformátusok lesznek, a templommal együtt.


XIII–XIV. századi falfestmény-töredékein a feltámadt Jézus előtt hódoló Mária ismerhető fel, valamint a keresztre feszítés, és apostolok. 



Az orgonakarzatnál jól látható az utólag összeépített kettős torony.


Szószék korona



Faragott Úr asztala.




A templomtoronyban két harang lakik.




A régi harang 1417-ből származik.



A református templom tornya, eltörpült a szomszédos román templom tornyai mellett.





Négy évvel ezelőtt tapasztalt helyzet miatt vegyes érzelmekkel távoztam Küküllővárról, de reméltem, hogy a fejlődő idegenforgalom rövidesen orvosolja a helyzetet. Időközben figyelmeztetve is voltam, hogy a település neve "Cetatea de Balta", úgy gondoltam, hogy a hiányos történelmi ismeretekkel rendelkezők számára fényképekkel is bemutatom KÜKÜLLŐVÁRT! 
Most 2014-et írunk, és Erdély egyik legszebb épített öröksége, a keresdi Bethlen várkastély felújítása 2014 augusztus 10-én elkezdődőtt. Ötven évre bízták a Szent Ferenc Alapítvány gondozására a várkastélyt azzal a feltétellel, hogy rendbe teszik a leromlott állapotban lévő ingatlant, és közhasznúvá teszik.





A témával kapcsolatosan érdekes  cikket olvastam a Népújságban,  "Küküllővári anziksz" címen Kuti Márta tollából. Néhány gondolatot érdemes idézni a cikkből, Küküllővárról!







"Az utolsó, Vásárhelyen élő Haller gróftól vásárolta meg Claudiu Necşulescu, még a 90-es években a zsidvei pezsgőgyár tulajdonosa azzal a feltétellel, hogy nem változtathat a kastély kinézetén. Látogatása csupán csoportok számára, előjegyzéssel és borkóstolóval együtt lehetséges. De ki tartja majd be ezt a feltételt hosszú távon? Hát egy idegen, akinek semmi kötődése, csak a pénzt látja benne, biztos nem. Úgyhogy hosszú távon kipipálhatjuk.
Akár a paparazzók, körülszaglásztuk, fényképeztük a magas kerítéssel körülzárt, egyébként így is impozáns épületet, de bemenni nem lehetett, a kapus mint cerberus őrizte a bejáratot. A kerítés résein, testi épségünket és fényképezőgépeinkét is kockáztatva, sikerült legalább néhány fotót készítenünk a falu felett, a domboldalon fekvő, a vidékre csodálatos kilátást nyújtó várkastélyról. Azzal a benyomással maradtunk, hogy ismét kirekesztettek, de ezért már csak mi vagyunk a vétkesek.
Hogyan is sáfárkodunk visszakapott javainkkal? Jutott eszembe mindez abból az alkalomból, hogy Keresd kastélyát méltó és példamutató nagyvonalúsággal a Böjte Csaba testvér alapítványának adományozták a Bethlen család leszármazottai, amire még a román sajtó is felkapta a fejét.
Küküllővár sorsa viszont megpecsételődött az erdélyi magyar kultúra számára. A látogatók kitiltva, csak sóvárogva, messziről nézhetjük, hogy örökre elveszett számunkra, mert nem lesz még egy János király, aki visszavegye a regáti tulajdonostól."