2014. december 30., kedd

Őszi séta a Nagysomlyó hegyen


"Somlyótól délkeletre bükkerdővel nőtt kupidomu hegy, a Nagy-Somlyó tornyosodik fel; ennek lábánál az ő idomát utánzó s közvetlen a falu felett meredeken felmagasuló másik kerek domb helyezkedett el. Ez a Kis-Somlyó, vagy más néven Kálvária, melynek tetejét messze ellátszó kápolnák koronázzák, meredek bokros oldalán pedig keresztekkel jelölt utak vonulnak fel. E dombtetőre mászunk ki mi is, s legelőbb az ott levő helyiségekkel ismertetjük meg olvasóinkat."

(Orbán Balázs)


Csíkszereda fölé két hegy magasodik: Kis és Nagysomlyó.  
A Kissomlyóról sokszor esik szó a búcsújáró hely kapcsán.


A Nagysomlyó titokzatosan áll a háttérben a maga történelmével és legendáival.


A Nagysomlyóra, Csíkszereda központjából indulva a szentléleki úton kimegyünk a nyomdáig. 


 Elhagyjuk jobbról a Cáka dombját, a farm utáni kanyarban, egy útszéli faház mellett, balra kitérünk a szántóföldekre.


A mezsgyéken lépcsőzetesen felmenő ösvény a Nagy-Somlyó délnyugati lábán halad. 


Itt elérjük a hegy derekán körbefutó erdei utat.


Ezen az úton haladunk tovább jobbra, keleti irányba. 


 Erdő között vezet az út a Nagysomlyó hegy déli oldalán. 


600 méter után az emelkedő véget ér és kiérünk a Kígyós-puszta szélére. 


Itt egy frissen ültetett, fiatal vörösfenyő erdőben balra megtaláljuk a két erdő határán a Nagy-Somlyóra felvezető utat. 


 Az út menedékesen emelkedik fel a Somlyó-hegy nyugati magaslata irányába. 


Megérkezünk a Somlyó-hegy nyugati magaslata és a főcsúcs közötti nyeregre.


Nagysomlyó-hegynek kettős csúcsa van, amelyeket lapályos hegyhát köt össze. A magasabbik csúcson régen a Nagysomlyó-vár, a nép nyelvén a Sóvár romjai láthatók 


Balra az alacsonyabb csúcson egykor a Csíksomlyóra letelepedett fehér barátok kolostora és kápolnája állt.


A nyeregből  jobbra kitaposott, kavicsos ösvényen kapaszkodunk fel a csúcsra. 


A fák közül kiérve bokrok között haladunk tovább.


A vadvirágos rétek illata, látványa mind- mind a mesébe illő erdélyi tájakat idézi.


Itt a hegy tetején 1035 méteren egy 25 m magas fémcsőből épített kilátótorony áll.


Közelebb érve észrevettük, hogy tévedtünk. Nem kilátó csak egy "építmény" előtt állunk, felmászni szigorúan tilos.


Ha nem vagyunk elégé óvatosak, tettünk még bűncselekménynek is minősülhet.


Vigyázva, hogy ne rongáljuk meg a vaslétrát felmásztunk a 25 méteres "építményre".


A Somlyó-hegy annyira Csík közepén van, hogy a Csíki-medencét sehonnan jobban belátni  nem lehet. 



A kilátóról 360 fokos panorámáját látjuk a Csíki medencének.


Északra Csíkpálfalva, Csíkdelne, és Borzsova.


Ebben a magasságban a torony kilengését terpeszállással kell ellensúlyozni.


Nyugatra Csíkszereda, háttérben a Déli-Hargita.


Az Északi-Hargita, az előtérben Csíkszereda, Csíktaploca, és Csíksomlyó.


A Felcsíki medence, háttérben a Nagyhagymás sziklái.


A hegy alatt, Csobotfalva.


Csomortán, és Csobotfalva keleti falurésze, Agyagfalva.







Csíkcsomortán déli része a templommal.


Dél-Nyugatra Fitod, a Suta hegy és Csíkzsögöd.


Az elmocsarasodott Suta tó.



Csíksomlyó





Csíksomlyói Kegytemplom, és ferences kolostor.


Csíksomlyó és a Kissomlyó hegy csúcsa.



 A Kis- és Nagy-Somlyó közötti, lágy hajlatú, karcsú hegynyereg, a csíksomlyói pünkösdi búcsúk és az Ezer Székely Leány-nap színtere.




A nyereg, a Makovecz Imre tervezte szabadtéri 

  Hármashalom oltárral.


Csíktaploca


Csíkszereda


Csíkszereda, a Kossuth Lajos utca és az új temető.



Csíkszereda nyugati része, az  ipari zóna.


Csobotfalva, műemléktemploma és a temetőkert. 


Ott a hegyeken túl....


...a Gyimesek és Moldova.





Lemászunk az "építményről" de nézzük meg mit is írt Orbán Balázs a Nagysomlyó csúcsáról.

„A vidék díszére nagyban befolyó ezen csúcs még érdekesebbé lesz, ha annak fenlapját vizsgálva felismerjük, hogy az ember ott Isten imádására és a haza védelmére szentegyházat és várat emelt.”


A Nagysomlyó-vár Hargita megye Műemlékeinek 1992-es hivatalos jegyzékében régészeti rezervátumként szerepel.


A hegy legmagasabb csúcsán egykor a Nagysomlyó vára emelkedett. A hegytetőt két egymással párhuzamos várfal vette körül. A belső fal 330 méter lehetett, ettől 20 méterre volt a külső fal, amelyet kívül vársánc övezett.


A várat, a szájhagyomány szerint „Sóvárként” emlegették. Azért is nevezhették így, mert a közeli Hosszúaszó völgyén át vezetett Moldva felé a történelmi „sóút.


 A másik magyarázat, mivel a Nagysomlyó-hegy a legmegfelelőbb kilátópont az egész Csíki-medencében a térség megfigyelésére, a Sóvár a csíki lármavárak egyike lehetett, és a népvándorlás korában keletkezett.


Itt a hajdani várudvar közepén található a kilátótorony.


Az egykori várudvaron két mély üreg is található, az egyik a vár kútja, a másik valamely épület pincéje lehetett. 


Miután szemünk betelt a gyönyörű táj képével, elindulunk lefelé a hegyről. 


Ugyanazon az úton megyünk visszafelé, mint amelyiken feljöttünk az erdő pereméig. 


A száraz időjárás ellenére a fűben Szemcsés nyelű tinorút találtunk.


Újra elértük a hegy derekán körbefutó erdei utat. 


A fák árnyékában haladunk a napsütötte tisztás szélén. 


Kerékpárosokkal is találkoztunk.



A Nagysomlyó keleti és déli oldalát fenyveserdő borítja, nyugati oldala pedig sűrű bükkössel van benőve.



Túránk végeztével visszatérünk Csíkszeredába. 


A réten  keresztül mehetünk a Kalász városnegyed irányába, vagy a Szék útján a Márton Áron gimnázium felé is.




 PANORÁMÁK




Mintha a magyar címerpajzs kettős keresztet tartó hegyét látnánk a Csíki medencében.


A csíki székelynek a hármas tagolódású  a Nagysomlyó talán ugyanazt jelenti mint ami a japánnak a Fudzsijama, vagy az iráni szentirásban a Hara Berezatti  




A Csíki medence látványa a Nagysomlyóról.



Csíkszereda látképe a Nagysomlyó oldalából.


A Pünkösdi búcsú a Kis- és Nagy-Somlyó hegy közötti nyeregben.




Nagyobb térképre váltás